A július 14-én hatályba lépett 3/2022 (VII.13.) GFM rendelet értelmében a Lázár János vezette Épitési és Beruházási Minisztérium gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Közlekedési Központ felett.

Váratlan fordulat, de teljesen nem meglepő. Nézzük a hátteret!

Amikor az új kormányzat megalakult idén május végén, egy komoly hatásköri vita bontakozott ki az Épitési és Beruházási Minisztérium (ÉBM), valamint a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) között. A kormány tagjainak feladat- és hatáskörét megállapitó, ún. statátum-rendelet alapján a beruházások az Épitési és Beruházási Minisztériumhoz kerültek, a szaktárcáknál csak azok előkészitése maradt meg. A 2020 eleje óta Vitézy Dávid által vezetett Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) határesetnek számitott, hiszen bár a megvalósithatósági tanulmányok még a szaktárca felügyelete alatt maradnának, de a BFK a kivitelezési fázisban is jelen volt. Emiatt teljesen jogos volt, hogy az ÉBM magáénak kérte a BFK felügyeletét is.

A TIM azonban másként gondolta. Tervben volt egy közösségi közlekedési közszolgáltatások megrendelésével foglalkozó háttérintézmény alakitása. Egy huszáros vágással azonban nem új szervezet alakult, hanem a BFK-t átnevezték NKK-ra, és ide akarták benyomni a közszolgáltatások megrendelését is. Az erre vonatkozó jogalkotási folyamat meg is indult a TIM-ben.

Végül az ÉBM nyert - ahogy a Magyar Közlöny tegnapi száma is mutatja. A TIM pedig úgy néz ki, hogy nem csak az egykori BFK-t vesztette el, hanem komoly probléma gördült a megrendelő szervezet létrehozása elé is.